GRŐBER PINCÉSZET

KIALAKULÁSA

A '90-es évek második felére érezhető változások mentek végbe a belföldi borpiacon: egyre színesebb lett a kínálat, sorra jelentek meg a kifejezetten a gasztronómia részeként szolgáló minőségi borok, és a kisebb hazai pincészetek "felső kategóriás" termékei iránt is egyre nagyobb kereslet mutatkozott.

Ez a tendencia az EGERVIN RT számára is mind nagyobb kihívást jelentett. Noha a részvénytársaság minőséget képviselő borai már korábban is jelen voltak a piacon, ugyanakkor szembe kellett néznünk azzal a téves előítélettel is, hogy az olyan nagyságrendű borászatok, mint az Egervin, személytelen "tömegborokat" készít.

Ezért a '90-es évek végén úgy döntöttünk, hogy kialakítunk egy markáns, ugyanakkor egyedi, kifejezetten a gasztronómiának szánt bormárkát.
A kellő előkészületek után 1999-ben meg is jelent a bormárkaként kialakított Grőber Pincészet borcsalád.

És hogy miért éppen a Grőber Pincészet nevet kapta e borcsalád? - Nos, a válasz roppant egyszerű.
Grőber Jenő a századfordulón Eger igen elismert, jó nevű szőlésze-borásza volt, aki alkotó módon számos nemzetközi tapasztalatot honosított meg a borvidéken. Például a fahordós érlelés szerepének tudatos erősítése, új szőlőfajták telepítése és több szőlőfajta borának házasítása is a nevéhez fűződik, így a mai Egri Bikavér "megteremtése" is.

Minden évben új borokkal égészül ki a borcsalád, amely már több mint 10 fajta bort tartalmaz.
A már meglévő vörös borok palettája (Egri Merlot 2000; Egri Bikavér Reserve 1999; Egri Cabernet Sauvignon-Merlot 2000) két új borral egészült ki, míg a fehérborok kategóriájában új, friss borok jelentek meg ráadásként pedig két késői szüretelésű bor is bővíti e palettát.

A fehérborok családjában az Egerszóláti Olaszrizling 2004 és az Egri Pinot Gris-Pinot Noir 2004 jelenti az üde gyümölcsös frissességet, míg a vörös borok családját egy különös odafigyeléssel készült 2002-es Egri Bikavér illetve egy igazi unikumnak számító 2002-es Egri Shiraz bővíti .
Borkínálatunkat egy 2004-es Egri Pinot-Noir Rosé , illetve a késői szüretelésű Egri Hárslevelű 2002 és a késői szüretelésű Egri Tramini 2003 teszi teljessé.



BOROK

Egerszóláti Olaszrizling 2003 száraz

Alacsony, 40-45 q/ha terhelésű ültetvényről szüretelt szőlőből készült reduktív technológiával a bor. A szőlőültetvény átlagos életkora 35 év. Szüretelési mustfok 20-21 Mf.
Kóstolás: nagyon szép zöld-fehér szín. Az intenzív gyümölcsillat mellett nagyon határozottan felfedezhető az Olaszrizling fajtajellege a keserűmandulára emlékeztető illat és íz, valamint az egerszóláti jellemző talajillat.




Egri Bikavér Reserve 1999

Háromféle bor házasításával készült: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon.
Az alapborok nagy része öreg tölgyben érlelődött, a Merlot 20%-a második éves barriqe-ban.
Kóstolás: közép rubin szín, enyhe barnás árnyalattal. Nagyon szép gyümölcsös-fűszeres illat, melyben már felfedezhetők a palackbuké kezdődő jegyei.
Az évjárat és az alapborok kiválóságának köszönhetően nagyon szép érett tanninokkal rendelkezik a bor.




Egri Cabernet Sauvignon - Merlot 2003 száraz
Minőségi száraz vörösbor

Gondosan kiválasztott szőlőkből készült gazdag ízvilágú nemes vörösbor, mely karakterében méltó képviselője az ismert egri boroknak. Fogyasztását vad és vöröshúsból készült, fűszeres ételekhez közepesen érlelt sajtokhoz ajánljuk 14-16 °C hőmérsékleten.




Egri Fűszeres Tramini 2003 száraz

Eger-Kutatóban termett Piros-tramini szőlőből származik. Alacsony terhelés mellett 20 Mf feletti átlag cukorral szüreteltük.
Reduktív eljárással készült. Különlegessége: a készítés során egy speciális dél-afrikai élesztő törzzsel végeztük az erjesztést (ANCOR-113), aminek köszönhetően szokatlan fűszeres zamatok érezhetők a borban.
Kóstolás: zöld-fehér szín. Fűszeres frutti és kicsit citrusos illat. A csodálatos fűszeres-gyümölcsös illatjegyek az ízben is felfedezhetők.




Egri Merlot 2000 Vinalise Párizs Ezüstérem

Kitűnő "vörösboros" évjáratban készült. A szőlő az Eged-hegy déli dűlőiből származik, 21 Mf szüretelési cukorral. Hagyományos héjon erjesztés körfejtéses technológiával. Erjesztés után hosszú ideig még cefrén maceráltuk, míg az almasav bontás végbe nem ment, és csak utána préseltük a cefrét.
Érlelés: a házasításra kerülő bor 30%-a kishordóban, a többi része pedig öreg tölgyben volt érlelve.
Kóstolás: inkább burgundi típusú vörösbor, közepesen erős vörös színnel. Intenzív bogyós gyümölcsös illat, határozott fajtajelleggel. Könnyen fogyasztható alacsony savérzetű bor, melyet az almasav-bontásnak köszönhet.




Mátraaljai Sauvignon Blanc 2003 száraz

Atkár hegyközség területéről egy fiatal, 8 éves ültetvényről szüreteltük a szőlőt. Ennél a fajtánál érdekes, hogy az érés különböző fázisaiban teljesen más karakterű bor készíthető. Kevésbé magas cukor mellett (18 Mf) inkább a rét illatok, csalán, bürök, zöld fű, míg a teljes vagy túlérett szőlőnél (20 Mf körül) inkább az őszibarack és a fekete ribizli jelleg dominál.
A bornál szintén egy új élesztőtörzs tesztelése történt egy dél-afrikai (ANCOR-116), amit kifejezetten a Sauvignon Blanc fajtához szelektáltak ki.
Kóstolás: zöld-fehér szín, intenzív csalán bürök és egy kicsit bodzás beütéssel. Ízben a határozott savérzet mellett a gyümölcsös jegyek is felfedezhetők.